Cemix

Kérdezzen Ön is! kerdes@cemix.hu

  • Csemperagasztót hogyan és meddig lehet tárolni? (938)

    A csemperagasztók száraz, fedett helyen, bontatlan eredeti csomagolásban a termék csomagolásán feltüntetett ideig minőségüket megőrzik.
    A bekevert ragasztót a csomagoláson, ill. a honlapunkon is megtalálható Műszaki adatlapon feltüntetett ideig fel kell használni. Ez általában a bekeveréstől számítva max. 2 óra, a gyorskötésű Rapid és RapidFlex ragasztóink esetében max. 45 perc, folyékony ágyazású Fliessflex ragasztónál max. 20 perc. A bekevert, de fel nem használt, megkötött ragasztót építési hulladékként kell kezelni. A megbontott, de nem bekevert, száraz csemperagasztó zsákot megfelelően tárolva később is fel lehet használni. Fontos, hogy a megbontott zsákban lévő anyag száraz helyen legyen, mert a levegőben páraként jelenlévő víz is tud kötési folyamatot beindítani. Ilyenkor a látszólag száraz, megkötött szemcséket tartalmazó, morzsalékos ragasztó már nem használható fel!

  • Újracsempézés esetén hogyan készítsem elő a falat? Le kell verni a csempét, leszedni a régi ragasztót, újra vakolni, vagy egyenetlenebb falfelületre is lehet ragasztani az új csempét, esetleg le sem kell szedni a régit? (481)

    Meglévő burkolatra történő ragasztásnál csak néhány millimétert tudunk korrigálni az eredeti síkhoz képest. Amennyiben ennél magasabbak az elvárásaink az új csempeburkolatunk síkpontosságát illetően, akkor a meglévő burkolatot el kell távolítani, és korrekciós vakolást kell végezni, majd a kiszáradást és a megfelelő szilárdság elérését követően (kb. 3-4 hét) lehet a felületen az új lapburkolatot kialakítani.

  • Tegnap ragasztotta a burkoló a járólapunkat, holnap jön fugázni. Lehetséges ez? (431)

    A rugalmas, több műanyag diszperziót tartalmazó flexibilis ragasztók kötési ideje általában nagyobb. mint az alap minőségű cementes csemperagasztók esetében.

    Ha a ragasztó még nem kötött meg, a burkolatra nem léphetünk rá.

    Ha a ragasztó már megkötött, de nem száradt még ki, lehet rajta közlekedni, de a fugázás a későbbi foltosodás elkerülése miatt nem ajánlott.

    Ha a ragasztóval érintkező egyik felület sem nedvszívó (pl. kenhető szigetelésre ragasztott gres lap) akkor a ragasztó száradása csak a fugákon keresztül mehet végbe. (Nagyméretű lapoknál a ragasztó teljes száradása még jobban elhúzódhat.)

    A fugázás általában a ragasztást követő 1-3 nap elteltével lehetséges, függően a körülményektől.

  • Járólapok cseréje során a régiek eltávolítása után a felszínt majd ragasztóval szeretném kiegyengetni, vagy az új járólap lerakása előtt alapozót is kell használnom? (305)

     

    Ha a felújítandó felület belső térben, vagy fedett külső térben helyezkedik el, akkor a kiegyenlítéshez használhatunk úgynevezett önterülő padlókiegyenlítőt, ellenkező esetben flexibilis ragasztó felhordásával (legfeljebb 10 mm vastagságban) hozhatjuk az alapfelületet burkolásra alkalmas állapotba. A ragasztó felhordása előtt általában nem szükséges diszperziós alapozó alkalmazása, viszont a padlókiegyenlítő felhordása előtt előzetesen a felületet mindig alapozni kell. Beltérben a meglévő lapburkolatra is ragaszthatjuk az új járólapjainkat, ehhez használjunk emelt minőségű flexibilis csempe-és járólap ragasztót (ilyen pl. az LB-Knauf ProfiFlex).

     

  • Mi a véleményük a csempék/padlólapok ragasztás előtti beáztatásáról? (300)

    A korszerű csempe- és járólapragasztók a speciális összetételüknek köszönhetően nem teszik szükségessé a lapok áztatását. Az erősen nedvszívó lapok hátoldalának enyhe megnedvesítése még hosszabb korrigálhatósági időt eredményezhet, azonban fúgakereszttel történő burkolásnál ennek a momentumnak sincs különösebb jelentősége. A túlzott áztatás - kedvezőtlen esetben - továbbá a csempével érintkező friss ragasztóanyag "felhígulását", ezáltal alacsony végleges tapadószilárdságot eredményezhet.

  • Létezik-e penészölő vagy penész-taszító fuga? (287)

     

    A korszerű, magas értékű cementkötésű fugázóanyagok a kezdeti magas PH értékük és a hozzáadott fungicid (gombaölő) szerek hosszú időn keresztül meggátolják a penészesedést. Használat során a burkolat egyre jobban elszennyeződik. A csempék felületére rárakódott szennyeződés viszonylag könnyen, a fugák felülete azonban nehezebben tisztítható, A lerakódott szennyeződés nem csak esztétikailag jelent problémát, de táptalajul szolgál a penészgombák számára. A felület penészesedése visszavezethető továbbá a külső falszerkezet elégtelen hőszigetelésére, továbbá a rendszeres szellőztetés hiányára is.
    Meglévő penészes felületek tisztítására használhatunk speciális, azonnal ható penész- és algaeltávolító szereket is (pl. LB-Knauf által forgalmazott Schimmel-Stop).

     

  • Lehet-e télen hidegburkolást végezni? (287)

    Igen, amennyiben biztosítjuk az alkalmazott anyagok beépítésénél előírt környezeti feltételeket. Cementkötésű anyagoknál (pl. ragasztó, fugázó) ez minimum +5°C-os hőmérsékletet feltételez anyag, alapfelület, levegő tekintetében egyaránt. Fontos tudni, hogy alacsony hőmérséklet esetén jelentősen megnövekszik a kötési és száradási idő, továbbá megnő a fugázó anyag foltosodási hajlama. A munkálatokhoz lehetőség szerint használjunk gyorskötésű termékeket, és a bedolgozást követően gondoskodjunk a felület védelméről.

  • Frissen fugázott járólapot mivel lehet tisztítani? (250)

    AProCol, Colorin Flex, Colorin fugázó anyagok felhordása után kb. 3 napig védeni kell a felületet. Ezalatt tiszta vízzel sem mosható! A száradás után az első hetekben a felületet csak tiszta vízzel tisztítsuk! Csak 4 hét után tisztítsuk a normál, háztartási vegyszerekkel a felületet. A tisztítószer tájékoztatóját ebben az esetben is figyelembe kell venni! Ha a felület erős szennyeződése várható, amit rendszeresen erős vegyszerekkel kell tisztítani, vagy egyéb okok miatt kell a fugának vegyszerállónak lenni, akkor a Colorin Epoxy fugázó használatát javasoljuk. A Colorin Epoxy fugázó felhordása után kb. 1 napig kell a felületet védeni, és az első héten csak tiszta vízzel tisztítsuk!

  • Fürdőszobába ha gipszkarton falra szeretnénk csempét ragasztani, milyen szempontokat kell mérlegeljünk, figyelembe vennünk? Kell-e valami speciális alapozás, lévén, hogy vizesblokkról beszélünk? Illetve érdemesebb inkább könnyű, kisméretű csempét használnunk, vagy az lényegtelen? (239)

    Ha az adott burkolt felületet víz érheti (pl. zuhanyozó, kád, mosdó
    környezete), akkor ezeken a részeken a burkolást megelőzően feltétlenül használjon kenhető szigetelést. Erre a Flächendicht folyékony fólia alkalmazását javasoljuk, 2 rétegben. Az impregnált gipszkarton alapfelületeket Tiefengrund mélyalapozóval kell előkészíteni, de a szigetelendő részeken alapozóként lehet használni magát a Flächendicht vízszigetelő anyagot is 1:4-es hígításban.
    A csempék nagysága nem - csak a vastagsága - befolyásolja a burkolat fajlagos (1 m2-re vetített) tömegét. A lapok ragasztásához használjon flexibilis ragasztót! (Bővebb információ itt: https://www.cemix.hu/Termekek/Hidegburkolas/Csemperagasztok)

  • Mindent a hidegburkolásról! (234)

    A hidegburkolás mint fogalom alatt a hidegpadló-burkolatok kialakítását értjük. Az elnevezés onnan jön, hogy ez az anyag tapintásra hideg érzetű, általában kerámia, kő vagy cementkötésű anyagból készített burkolat, emellett jó hővezető képességgel is bír. A burkoló lapokat napjainkban általában vékonyágyas ragasztási technikával cement, diszperziós, vagy reaktív műgyanta kötőanyagú ragasztóval rögzítik az aljzathoz.

  • Kültéri terasz burkolásakor milyen lejtés szükséges, hogy ne álljon meg a víz? (228)

    Fedetlen kültéri (terasz, erkély) aljzatburkolatok esetén legkevesebb 1,5%-os lejtést kell biztosítani, de javasolt a 2%-os lejtés kialakítása. 1,5% jelentése: a lejtés irányában mérve 1 méteren a lejtés a vízszintes síkhoz képest 1,5 cm. Mérése vízmértékkel történik.

  • A vödörben megkevert anyag kezd besűrűsödni, ezért nehéz bedolgozni. Vízzel hígíthatok rajta? (228)

    Nem, mert színárnyalati eltérést valamint szilárdságesést eredményezhet.

  • A fugázóanyag porlik. Miért? (219)

    • a frissen bedolgozott fugázóanyag megégett (a napsütéstől), vagy megfagyott
    • az előírtnál nagyobb mennyiségű keverővíz alkalmazása
    • a fugázóanyag kötése a vödörben már beindult, majd víz hozzáadásával az anyag át lett keverve
    • a burkolt felület röviddel a fugázást követően megázott
  • Mi a különbség a járólap és a csempe között? (212)

    Járólapnak nevezzük a padlóra leragasztott, vagy ágyazóhabarcsba fektetett, különféle anyagból készített, általában 10 mm-nél vékonyabb hidegburkolati lapokat. Csempének, vagy falicsempének hívjuk az oldalfal burkolására használt – általában kétszer égetett – mázas kerámia burkolólapokat.
    Padlóburkoló lapokra egyébként szigorúbb követelményeket ír elő az erre vonatkozó európai szabvány (MSZ EN 14411), tehát elméletileg egy járólapot oldalfalra fel lehet ragasztani, egy falicsempét padlóburkolatként alkalmazni (amennyiben az nem felel meg az előírásoknak) viszont nem ajánlott. A járólapok legtöbbször négyzet alakúak, szemben a a jelenkor trendjét követő téglalap alakú falicsempékkel, de kedvelt még a kisméretű, kerámia, vagy üveg alapanyagból készült színes ún. mozaik burkolatok alkalmazása is. Ez utóbbit akkor használhatjuk oldalfalon kívül járófelület burkolására is, ha a termék csomagolásán, vagy a műszaki tájékoztatójában erre vonatkozóan egyértelmű utalást találunk. A legtöbb burkolatgyártó a csempék méretéhez és megjelenéséhez igazodó járólapokat, továbbá számos dekoratív kiegészítő elemet kínál a vásárlói részére.

  • Járólapozni és csempézni szeretnék. A lapok közötti egyenlő távolság eléréséhez szükséges-e a fugakereszt, vagy "szemmérték" alapján is esélyesen eltalálom. És ha kell a fugakereszt, az nem fog belekötni a ragasztóba? Ki kell szedni, mielőtt fugázok? (203)

    Az esztétikus hidegburkolat kialakításához javasoljuk a fugakeresztek alkalmazását. A ragasztó megkötése után szokták a fugakereszteket eltávolítani, ügyelve arra, hogy a burkolólapokat véletlenül se feszítsük fel, és a lapok szélei se sérüljenek meg. Ezt követően (amennyiben a ragasztó kiszáradt) lehet a felületet kifugázni.

  • A fugázóanyag foltosodását, kifehéredését hogyan szüntethetjük meg? (195)

    • fugázóanyag kikaparásával, és újrafugázással
    • mélyebben húzott fuga esetén ráfugázással
    • fuga átfestésével speciális festék alkalmazásával
    • anyagában homogén, de a felületén kissé fátyolos (cementfátyolos) fugázóanyag esetén cementfátyol eltávolító alkalmazásával, vagy a fuga felületének finom csiszolásával
  • A fugázóanyag a lap mellett megrepedt. Mi okozhatta? (163)

    • az alapfelület mozgása (pl. gipszkarton fal)
    • az ajánlottnál kisebb fugaszélesség alkalmazása
    • dilatáció hiánya (pl. padlófűtés, terasz)
    • nem a rendeltetésnek megfelelő anyagválasztás 
  • Milyen széles fugázót válasszunk a fali csempéhez és a padlólaphoz? (156)

    A fuga szélesség megválasztásánál figyelembe kell venni burkolólap tulajdonságát. Az élvágott úgynevezett retifikált lapokhoz, 2mm-t szoktak javasolni, mivel ezek a lapok nagyon méretpontosak lehet egészen kicsi fugával rakni. Az általános méret a hagyományos élképzésű lapoknál a padlón a 3-4 mm, falon a 2-3 mm.

    A rusztikus, hullámos szélű lapoknál jól mutat az 5 mm fugaszélesség is, nem érdemes kis fugával rakni őket. Néhány esetben, például a hagyományos Cotto lapoknál, ezek máz nélküli, úgynevezett húzott vörösagyag lapok, ahol a gyártástechnológia miatt nagy méreteltérések lehetnek a lapok között, indokolt az 1 cm-es fugahézag alkalmazása. Vigyázat, az 1 cm-es vagy annál nagyobb fugákhoz már nem jó a hagyományos fugázó. A termék csomagolásán a javasolt fugaszélességi adatok szerepelnek, mindenképp le kell ellenőrizni vásárlás előtt.

    Ha nem tudunk dönteni, a fugaszélességben, rakjunk ki néhány darab lapot a padlóra, szárazon, ragasztó nélkül, és próbáljuk ki, hogy tetszik jobban, nagyobb, vagy kisebb fugával. Használjunk különböző méretű fugakereszteket.

  • Mennyi ideig biztosított a fuga kötése, mennyi az élettartama? (153)

    A körültekintően megválasztott és szakszerűen kivitelezett fuga élettartalma akár a 30 évet is meghaladhatja. Ezzel szemben hibás döntés illetve kivitelezés esetén ez az érték 2-3 év alá is csökkenhet. Ezért nagyon fontos a feladathoz legmegfelelőbb anyag kiválasztása!

  • Meglévő hidegburkolat esetében elegendő csak a töredezett fugákat javítani? (148)

    A cementkötésű fugázóanyagok magas kötőanyagtartalmuknak köszönhetően nagy szilárdsággal és a többnyire fagyálló tulajdonsággal rendelkeznek. Eltávolításuk a lapok sérülése nélkül általában nem megoldható. Ugyanakkor régi, gyenge minőségű anyag esetén ez megtehető, de a fugákat annyira ki kell egyenletesen mélyíteni, hogy abba legalább 2-3 mm mélységbe új, korszerű(!) fugázóanyagot tudjunk bedolgozni. Azonban felhívjuk a figyelmét, hogy a foltonként végzett újrafugázás nem ad megfelelő megjelenést, nem esztétikus. Lapot lapra ragasztási technológiával, speciális ragasztóanyag használatával beltéri meglévő hidegburkolatunkat bontás nélkül cserélhetjük le egy választott új lapburkolatra.

  • A feldolgozást követő napokban a fugázóanyag kifehéredett. Mi okozta? (145)

    • a ragasztó nem száradt ki
    • alacsony hőmérséklet, nyirkos idő
    • a felületet eső érte
    • túlságosan korai és/vagy bő vízzel történő lemosás
  • Ha külső teraszt járólapozunk, akkor vastagabb/ellenállóbb járólapot és fugát érdemes választani? Van ezekből fagytűrő? (134)

    A járólapok gyártója feltünteti a termék alkalmazási körét és feltételeit, melyet sokszor piktogram is jelöl. Fontos, hogy a lap ez esetben fagyálló legyen, és lehetőleg PEI V (5-ös) kiemelten nagy kopásállóságú. A fugának a lapok közti hézagot nevezzük, ezt kell fugázóanyaggal kitölteni. Terasz, erkély esetén ennek fagyállónak és flexibilis tulajdonságúnak kell lennie (pl. ProCol, Colorin Flex).

  • A kész fugafelület buborékos, kráteres lett. Miért? (134)

    • túlságosan korai és/vagy bő vízzel történő lemosás
    • a körkörös mozdulatokkal végzett intenzív szivacsos mosásnál az anyag felhabzott
    • a lemosóvíz nem került  - kellően gyakran - lecserélésre 
  • Hogy lehet a cementfátyol réteget eltávolítani? (130)

    Erre a cementfátyol eltávolító a legalkalmasabb.

  • Mi az az epoxi fugázó és mire jó? (129)

    Az epoxi fugázók kétkomponensű, epoxigyanta alapú fugahabarcsok. A kész fuga teljesen vízzáró, baktérium, és vegyszerálló, élelmiszerbarát, öregedésálló. Inkább egyfajta műanyagra hasonlít a tulajdonságaiban, de kinézetre, pont olyan, mint a hagyományos fugázók. Kevésbé hajlamos a repedésre és kipattogzódásra, valamint kimondottan ellenálló a vegyszerekkel szemben, így ideális felhasználási helyei az ipari terek, konyhák, élelmiszer feldolgozó terek, csempézett konyhapultok, és persze a medencék. A konyháknál azért jó az epoxi fugázót használni, mert amíg a hagyományos cementbázisú fugák a zsíros szennyeződéseket magukba szívják, és gyakorlatilag eltávolíthatatlanul beleívódik, addig az epoxi fugáról könnyen letörölhető bármilyen zsír vagy olaj.

  • A fugázóanyag száradást követően foltos lett. Mi okozta? (118)

    Foltos fugakép kialakulásáért általában az alábbiak valamelyike felelős:

    • ragasztó a fugázáskor még nem száradt ki
    • az előírtnál nagyobb mennyiségű keverővíz alkalmazása
    • hűvös, nyirkos idő
    • túlságosan korai és/vagy bő vízzel történő lemosás
    • a fugázott burkolatot túlságosan korán intenzív vízterhelés éri
    • a burkolaton lévő cementfátyol eltávolítására agresszív vegyszereket használunk.
  • Betonteraszunk 5 cm vastag lépésálló szigetelést kapott, amely csupán dryvit hálózott járófelületű jelenleg. A terasz félig egy fűtött helység felett található. Milyen burkolatot tehetek rá, ha nincs hely betonrétegnek a tetején az erkélyajtó miatt? Ha egyszerűen lejárólapoztatom, elegendő? Vagy OSB lapot tegyek le? (117)

    A lépésálló, vagy terhelhető polisztirol hőszigetelő lapok közvetlenül nem alkalmasak a burkolatok fogadására, szükség van egy teherelosztó rétegre (cementesztrich), mely megfelelő dinamikai merevséggel rendelkezik, szemben egy tapasszal és üvegszövettel megerősített polisztirol felülettel.
    Az OSB sem ad megoldást a problémára, ráadásul nedves környezetben igencsak korlátozott az élettartama ennek az anyagnak. (Megjegyzésünk: a kérdésnek a ház tervezésekor, építésekor kellett volna felmerülnie!)

  • Milyen színű fugát válasszak? (113)

    A fuga színét mindig a csempével, burkolólappal együtt érdemes kiválasztani. Általában olyan színűt, ami a legjobban hasonlít a burkolat saját színéhez. Ezek a szabályok nincsenek kőbe vésve, az a fontos hogy a felhasználó válassza ki a színeket, árnyalatokat.

    Az eltérő színű fugák kiemelik a lapok méretét, míg a szín azonosak elmossák a lapoknak a határait, egyöntetűvé téve azokat. Mindig élő fugaszín mintából válasszunk. Ezek kis rudacskák, amibe ki van kenve egy kis mennyiségű a megvásárolni kívánt fugából.

    Tegyük oda a csempe széléhez és döntsük el, hogy melyik tetszik jobban.

    Azért itt is van néhány dolog, amire nem árt figyelni. Padlóra nem szabad túl világos fugát választani, mert nagyon hamar elkoszolódik, és a fehérből, 2 hét alatt szürke lesz. A fugákat takarítani nagyon nehéz.

    A fuga színének kiválasztásában segítséget nyújt weblapunk fugaszín választó modulja.

  • A pincénk tele ment vízzel, nagyjából már kiszáradt, de azóta a házban szinte minden helyiségben penészesek a falak. Kipróbáltam már pár vegyszert, de visszapenészedett :( Mit tudnak ajánlani? (113)

     

    A vegyszeres kezelés csak átmenetileg orvosolja a problémát, a végleges megoldásához a kiváltó okokat kell megszüntetni. A hőhidas szerkezeteket utólagos hőszigeteléssel, a vízszigetelési problémákat pedig valamilyen utólagos vízszigetelési technológiával kell megoldani. A vastag téglafalak a vízszigetelés kialakítása után is sokszor csak hosszú hónapok, vagy akár évek alatt tudnak teljesen kiszáradni, ezért a vakolást speciálisan erre a feladatra kifejlesztett ún. szárító-felújító vakolattal szükséges elvégezni. (LB-Knauf Eurosan vakolati rendszer). A helyiség levegőjének páratartalma fontos, hogy ne menjen tartósan 65% fölé, ezért biztosítani kell a rendszeres szellőztetést, vagy a páratartalom szinten tartását pl. páramentesítő készülék segítségével.
    Az ezüsttartalmú Schimmel-Protect magas minőségű beltéri falfesték
    használatával minimalizálhatjuk a penészgombák megtelepedésének esélyét. (Penészölő vagy penésztaszító fugákkal kapcsolatban pedig az építőmegoldások.hu-n találhat bővebb információt!)

     

  • Panelházban lakom, ahol az utcafrontra néző fal télen rendkívül hideg. A szobában kellemes hőmérséklet van és már a nyílászáró is műanyagra lett cserélve, de az ágy nem lehet máshol, csak a fal mellett. Nyilván feltesz az ember pl. takarókat a falra, de van-e olyan megoldás a szigetelésre, ami ennél igényesebb, akár úgy, mint a kívülről feltett szigetelő lapok, csak mondjuk vékonyabb kivitelben? (102)

    Meleg tapintású textíliák (falvédő, faliszőnyeg), vagy a habtapéta kis mértékben javítja a komfortérzetet, de számottevő javulást a falazat utólagos hőszigetelésével érhetünk el. (Ha belső oldali hőszigetelésre van csak lehetőség, az anyagválasztásnál vegyük figyelembe a tűzvédelmi előírásokat!) Alkalmazhatunk kőzetgyapot táblás hőszigetelő rendszert, Thermofix ragasztóval rögzített Ytong Multipor ásványi szigetelést vagy akár hőszigeteléssel ellátott gipszkarton előtétfalat is, azonban figyelembe kell venni, hogy ezáltal csökkenni fog a helyiség hasznos alapterülete, továbbá kisebb villanyszerelési átalakításra is szükség lehet.

     

  • Mivel fugázunk teraszokat? (101)

    Minimum CG2, de lehetőség szerint CG2 WA minőségű flexibilis fugázóval.

  • Egy olyan kérdéssel fordulok önökhöz, hogy fürdőszoba felújítást hogyan érdemes elkezdeni panel házban? (91)

    Első lépésben meg kell fogalmazni, hogy mit szeretnénk elérni, milyen
    elvárásaink (minőség, esztétika, stílus stb.) vannak a beépítendő
    anyagokkal szemben.
    Javasolt szakemberrel konzultálni a szükséges rétegrend, anyaghasználat tekintetében. Meg kell vizsgálni, hogy a felújítás érinti-e a gépészeti, illetve a villamos vezetékeket és szerelvényeket.
    Anyagok kiválasztása, majd ennek ismeretében a várható költségek
    kalkulálása (árajánlatkérés). Az árajánlat elfogadása, a vállalkozó
    kiválasztása után nem maradt más, kezdődhet a kivitelezés.
    A munkafolyamat, a technológia mindig az adott körülményekhez és az
    igényekhez, valamint a felhasznált anyagokhoz kell, hogy igazodjon, de általában az alábbi főbb részfolyamatokból áll:

    • bontás (szerelvények, szaniter, kiegészítők, burkolat stb.);
    • gépészeti, illetve villamos vezetékek cseréje (amennyiben az szükséges);
    • felületkiegyenlítés (aljzat, fal);
    • vízszigetelés (közvetlenül burkolható kenhető szigeteléssel);
    • kád, zuhanyzó beépítése;
    • burkolás;
    • festés;
    • szerelvényezés.

    A munkanemek sorrendje esetenként természetesen változhat.

  • Mikor vegyem meg a fugázót? (90)

    A fugázás a burkolás befejező lépése. A színeket ajánlatos kiválasztani, amikor megrendeled a burkolólapokat. Leghamarabb a burkolást követő napon fugáznak, de van, hogy még várnak vele 1-2 napot, hogy a ragasztó teljesen megszáradjon.

  • Mivel fugázunk padlófűtésnél? (81)

    Minimum CG2 minőségű flexibilis fugázóval.

  • A padlózat dilatációt a fugában is át kell vezetni? (79)

    Igen, mindenképp. Beltérben 35-40 m2-ként, kültérben 15-20 m2-ként kell a felületen mozgási dilatációt kialakítani, amit a fugáknál rugalmas hézagkitöltővel (szilikon) kell tömíteni.

  • Láttam már képeken arany- és ezüstszínű csillogó fugát. Lehet nekem olyan? (75)

    Igen lehet. Ezek a fugák úgy készülnek, hogy a fugába, speciális arany vagy ezüst glittert, csillámport kevernek. Különböző mennyiségű porral, különböző mértékű csillogást lehet elérni. 

  • Mi az a szaniterszilikon, kell nekem olyan? (74)

    Igen, minden bizonnyal kell. A szilikon fugázó más néven szaniter szilikon egy nagyon rugalmas fugázó- tömítőanyag. Dilatációs hézagok, sarkok, fal-padló csatlakozások fugázásához használják. Ezeken a helyeken a hagyományos fugázó flexibilitása nem elég, és kiperegne a fugázó, ezért kell a szilikont használni. Fugázó színekben létezik, ezért mindig olyan szilikont vegyél amilyen fugázót választottál. 1 tubus általában 10 folyóméter fugázásához elegendő.

     

  • Betonból készült pincém van vakolat nélkül. Milyen burkolatot javasol a páralecsapódás, penészesedés csökkentésére, megszüntetésére? (74)

    Itt elsősorban a vízszigetelést kellene megoldani, továbbá az esetleges hőhidakat kiegészítő szigeteléssel csökkenteni/megszüntetni. Belső oldali hőszigetelésnél szóba jöhet a Xella gyártmányú Multipor porózus ásványi alapú termék is, mellyel meg lehet szüntetni a hőszigetelési problémákat, továbbá a helyiség páraháztartását (pára felvételét, leadását) is nagymértékben javítja.
    A Multipor lapokat LB-Knauf gyártású Thermofix habarccsal javasoljuk a felületekre (fal, mennyezet) ragasztani. A hőhidak, a szellőztetés, a páralecsapódás és a penészesedés összefüggéseiről korábbi kérdések megválaszolásában részletesebben foglalkoztunk.

  • Milyen típusú fugázót válasszak? (74)

    A fugázó kiválasztása elsősorban a lapok tulajdonságaitól és a felhasználás helyétől függ. Nagyméretű lapoknál, illetve kültéren mindenképp flexibilis fugázóra van szükség. Extra nagy lapoknál a hőingadozásból származó mozgások, alakváltozások is nagyobbak, így ezekre a területekre szintén flexibilis, valamint nagyobb fugaszélességhez alkalmazható anyagot kell választani. Nem mindegy a burkolólapok nedvszívó képessége sem! Üvegmozaik burkolatnál és nagy igénybevételnek kitett felületeknél már javasolt az epoxi kötőanyagú fugázó használata.

  • Mit jelent a fugázók minőségi jelzése? (69)

    A fugázókat két nagy csoportba osztja a vonatkozó szabvány, egyrészt a CG cemen kötőanyagú, másrészt RG műgyanta kötőanyagú fugázókra. Az általános cement kötőanyagú fugázók a CG1 jelölést kapják, a magasabb illetve különleges tulajdonságúak a CG2 jelűek, a kiemelkedő kopásállósági, illetve csökkentett vízfelvételi képesség megjelölésével (A,W).

  • Mennyi ideig tartja a fuga a színét? (68)

    A jó minőségű fuga a teljes élettartalma alatt megőrzi eredeti színét.

  • Falun élek egy három éve belülről teljesen felújított házban. Az időjárás viszontagságai miatt viszont a kéményről teljesen elkezdett leválni a burkolóanyag. A kérdésem hogy ennek milyen okai lehetnek az időjáráson kívül valamint az hogy mit javasolnak. Javíttassam a hibát vagy lebontassam a kéményt és újra kell csinálni? (67)

    Hagyományos, falazott téglakémények tönkremenetelének általános okai belülről a magas hőmérsékletű füstgáz, továbbá a savas kémhatású kondenz folyadék, kívülről pedig a csapadék, illetve a fagy károsító hatásaira vezethetők vissza. A fenti problémák megelőzésére a kéményt speciális béléscsövezéssel javasolt ellátni, a tetőn kívüli kéményszakaszt pedig időjárásálló anyagokkal kell kialakítani (fagyálló klinker kéménytégla cementkötésű klinkerhabarcsba rakva, ugyanezen anyaggal kifugázva). A kéményt fagyálló betonból, vagy műkőből készült vízorros fedlappal kell ellátni. Ragasztott klinkerburkolattal ellátott szerkezet esetén is időjárásálló anyagokat kell használni, a ragasztóanyag pedig feltétlenül legyen flexibilis tulajdonságú.

     

  • Üvegmozaikot mivel kell fugázni? (66)

    Az üveg a többi burkolóanyaghoz képest kevésbé nedvszívó hatású, így mind a ragasztásához, mind a fugázásához speciális anyagot kell használni. Erre elsősorban diszperziós, vagy epoxi kötőanyagú habarcs alkalmas.

  • A fűrdőszobámat szeretném fölújítani. A gondom az, hogy a plafonon fölpúposodott a vakolat, ezt szeretném szakszerűen rendbe hozni. (64)

    A mennyezetvakolat felpúposodásában, leválásában több tényező is szerepet játszhatott. A problémát okozhatta a vakolás nem megfelelő előkészítése, a födém későbbi leázása, vagy maguknak a födémelemeknek a szerkezeti mozgása is. A vakolat leverése és az alapfelület alapos portalanítása után cementes előfröcskölő anyag felhordásával ún. gúzolással kell biztosítani a vakolat megfelelő tapadását. Ennek megkötése után (általában másnap) történhet a vakolás normál mész-cement alapvakolattal. Némelyik vakolat (pl. Premium, MP 501 I) anyagában is besimítható, de használhatunk erre feladatra speciális simító habarcsot (pl. Simultan) is. A tökéletesen sima alapfelület kialakításához javasolt a mennyezet kétszeri átglettelése. Szárítóvakolat vagy vízzáró anyag alkalmazása ezen feladatra indokolatlan lenne.
    Fontos, hogy leázás esetén a kiváltó okot kell megszüntetni és a javítások megkezdése előtt meg kell várni a teljes kiszáradást. A födémmozgásokból eredő repedések esetén viszont (itt a kiváltó ok megszüntetése általában nem megoldható) javasoljuk a könnyített és egyben rugalmasabb vakolóanyagok alkalmazását (HP Leicht I, Isoputz, Styrotherm), de bizonyos esetekben csak az álmennyezet (pl. gipszkartonból) nyújt repedésmentes felületet.

  • Hány flakon tömítőanyagot vegyek egy adott feladathoz? (49)

    A kérdés megválaszolásához ismerni kell a tömítendő hézag (fuga) szélességét és mélységét. Fugaszélesség (mm) x Fugamélység (mm) = ml tömítőanyag/fugaméter

    Tartalék anyagveszteség céljára számoljon kb. 10%-ot.

  • A homlokzatburkolaton fehér megfolyások keletkeztek. Mi okozta? (46)

    A burkolat mögé víz tud szivárogni. (oka a nem teljes felületű ragasztóborítottság)

  • Egy alagsori szobát szeretnénk hangszigetelni. Milyen megoldásokat tudnának ajánlani. A teremben szennyvízcsövek futnak, valamint mellette mosókonyha található, fölötte pedig szobák. (46)

    Lakóépületek esetében kétféle zaj csillapításáról kell gondoskodnunk. Egyik a kopogó-, vagy testhangok csillapítása (pl. lépések zaja, bútorok mozgatása stb.) ezt a szerkezetek egymástól való elválasztásával pl. padlószerkezetbe épített lépéshangszigetelő anyaggal érhetjük el, a léghangok áthallásának mértékét pedig hatékonyan minél nagyobb tömegű térhatároló szerkezet (fal, födém) betervezésével, és beépítésével lehet csökkenteni. Kiegészítő, többlet teherrel járó szerkezet kialakítására azonban utólag általában már nincs lehetőség, ilyenkor kerülhetnek előtérbe az akusztikai szigetelések. Ezek a termékek speciális anyagösszetételüknek és alakjuknak köszönhetően képesek az adott hanghullámtartomány részleges elnyelésére, a léghangok áthallásának csökkentésére. Korábban erre a célra préselt papír tojástartók (mint akusztikai szigetelések) felületekre történő ragasztását alkalmazták, azonban manapság elegánsabb és hatékonyabb megoldást jelent az erre a célra gyártott, és az adott feladatra méretezett vastagságú és geometriájú akusztikai hangszigetelés beépítése. (tipp: www.ndaitalia.it)

     

  • Utólagosan belülről hőszigetelt (hőszigetelő vakolat) beablakozott erkély belső falára festés előtt milyen anyagot érdemes még az utolsó festés előtt felvinni, hogy ne csapódjon ki rajta a pára? (46)

    Hogy létrejön-e páralecsapódás, az a helyiség levegőjének hőmérsékletétől és relatív páratartalmától, továbbá a kérdéses falfelület belső hőmérsékletének viszonyától függ. Néhány centiméter hőszigetelő vakolattal bevont rossz hőszigetelő képességű szerkezet messze nem elégíti ki, a lakások határoló falazataira megfogalmazott és előírt hőtechnikai követelményeket, ezért bizonyos környezeti körülmények esetén óhatatlanul páralecsapódás alakul ki. Ezt elkerülendő a határoló épületszerkezeteket hőtechnikailag méretezett hőszigetelés beépítésével javasolt ellátni.

  • Hogyan tehetek fel kérdéseket az LB-Knauf termékekkel kapcsolatban? (45)

    A kerdes@epitomegoldasok.hu-ra küldött e-mailben, vagy az Építő megoldások facebook-oldalán.

  • Mi a különbség a Silvercol és a Procol+ között? (45)

    A két fugázó hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, de a Silvercol nagyobb fugaszélességnél is alkalmazható (15 mm), az ezüst adaléknak köszönhetően fokozottan ellenálló az algásodásnak, illetve penészgombáknak, valamint 2 évig eltartható.