Lasselsberger - Knauf

Fal- és mennyezetfűtés

Miért alkalmazzunk fal- és mennyezetfűtést?

 

A környezettudatos építkezés és az épületszerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó egyre szigorodó előírások miatt az épületek fajlagos fűtési igénye és a nyári hőterhelése egyre csökken. Míg 20-30 évvel ezelőtt a fűtési igény 100-120 W/m2 volt, ma már az egyre korszerűbb építőanyagoknak, és az építőanyagok nagyobb technológiai fegyelemmel történő beépítésének köszönhetően, ma 40-60 W/m2 fajlagos fűtési igény tekinthető elfogadhatónak. Ezzel párhuzamosan a fűtési rendszerek hatékonysága is megnőtt. Évtizedeken keresztül a 90/70 fokon üzemelő radiátoros fűtés számított elfogadottnak, míg a modernebb rendszerek előremenő vízhőmérséklete legfeljebb 60-65°C.

Ennél is hatékonyabbak a padló-, fal- és mennyezeti fűtések, amelyeknél a felületbe épített csővezetékeken át keringetett vizet mindössze 40-45 °C-ig kell melegítenünk. További előnyük a fűtőtestekkel kialakított rendszerekkel szemben, hogy falfűtésnél létrejön a falak és a helyiségben tartózkodó személyek közti sugárzási egyensúly, amely optimális komfortérzetet biztosít, egyenletes hőmérséklet eloszlást hozva létre a padlótól a mennyezetig. És ez még nem minden: a fal-/mennyezetfűtésre kialakított rendszer nemcsak fűt: nyáron hideg víz is átkeringethető a csővezetéken, így kiválóan alkalmas az épületek, helyiségek hűtési feladatainak ellátására is. Nem beszélve arról, hogy a helyiségben nem foglalnak el hasznos helyet a hőleadó berendezések (pl. radiátor).

Összegezve a fal-és mennyezetfűtés/hűtés előnyeit:

  • A nagy felületek miatt jobb a besugárzási tényező és ezzel az ember közérzete

  • A radiátoros fűtéshez képest alacsonyabb léghőmérséklettel - azaz olcsóbban - érhető el ugyanaz a  hőérzet

  • A kisebb közeghőmérsékletek miatt ideálisan alkalmazhatók az alacsony hőmérsékletű hőtermelők, mint a hőszivattyú vagy a napkollektor

  • A helyiségekben nem láthatók és nem foglalnak el hasznos helyet a hőleadók

 

A falazattal szemben támasztott követelmények

 

A falfűtés/hűtési rendszereket elsősorban az épületek külső falainak belső oldalára szerelve alkalmazzák. Alkalmazásuk nemcsak új építésnél, hanem régi épületek felújításakor, korszerűsítése során is ajánlott.

A fal- és mennyezetfűtés hőterheléssel jár, melynek hatására a vakolóanyag magasabb terhelésnek van kitéve, amelyet a hagyományos vakolatok nem képesek tartós minőségromlás nélkül áthidalni. A Lasselsberger-Knauf erre a célra kifejlesztett ThermoWand falfűtésvakolata az átlagos alapvakolattal ellentétben szálerősítéssel készül, így képes repedésmentesen felvenni a hőingadozásból adódó terhelést.

 

A helyes kivitelezés

 

  1. A falfűtés kivitelezése során nagy figyelmet kell fordítanunk a fogadó felület előkészítésére, hogy elérjük a szükséges tapadást. Ennek két fő oka van; egyrészt a hőingadozásból fakadó feszültség az alapfelület és vakolóanyag határfelületén jelentkezik, másrészt a hagyományos vakolatokhoz képest a nagyobb rétegvastagság nagyobb súlyt is eredményez - mely szintén a határfelületen fejti ki hatását.

  2. A megfelelően előkészített falszerkezetre gúzoló felvitele szükséges. Oldalfalon téglára Kontakt VS, pórusbetonra Kontakt Poren alapozó, sima betonfelületre pedig Kontakt B Plus kvarcszemcsés tapadóhíd, vagy Eurosan VS cementes gúzoló használata ajánlott. Mennyezeten teljes fedettséggel kerámia felületre Kontakt VS Plus, beton felületre Kontakt VS Plus, vagy Kontakt B Plus alkalmazható.

  3. A szálerősített vakolat felhordását kézzel és géppel is elvégezhetjük, a falszerkezetre és mennyezetre egyaránt.

  4. A befejező réteg falfűtés esetében a legtöbb esetben festett felület. A sík felület elérésére a Simultan simítóvakolatot ajánljuk, a tükörsima felülethez pedig kétszeri glettelés szükséges.

LB-Knauf Mennyezet gúzolás géppel

Fokozottan figyeljünk arra, hogy mind az előkészítés, mind a vakolás során az alapfelület és levegő hőmérséklete 5-25°C között legyen!

 

A ThermoWand falfűtésvakolat...

 

  • Szálerősítésű 

  • Könnyen feldolgozható 

  • Jó páraáteresztő képességű 

  • Szilárd, repedésmentes felületet alkot 

  • Jó hőleadó képességgel rendelkezik 

  • Kiadóssága 13 kg/m2 1 cm rétegvastagságban

  • Kézi, gépi feldolgozhatóságú

  • Mész-cement bázisú

  • Kül- és beltérben alkalmazható

  • Minimális rétegvastagság: a fűtéscső vastagsága + 10 mm 

  • Dilatációt kell kialakítani a vakolatban, ha a falfűtéssel ellátott falszakasz hossza meghaladja a 10m-t

  • 25 mm rétegvastagságig hálóerősítés nélkül alkalmazható

  • A vakolatot a csőrendszer nyomás alatti feltöltését követően hordjuk fel.

  • A falfűtésvakolat teljes kötése (28 nap) után javasolt szakaszosan és naponta csak néhány fokkal emelve a vízhőmérsékletet felfűteni.

  • Glettelést és festést csak a próbafűtést követően szabad elvégezni 

  • Tervezzük meg előre a bútorzatot, és ezekre a falakra ne tervezzünk nagy szekrényeket, könyvespolcokat!

LB-Knauf_ThermoWand_vakolás